2007 november 8. | Szerző: |

 Tatiosz: A szeretetről Kalimonasznak   




Mások szeretete feléd tart észrevétlen hömpölygéssel.
Ne siettesd jöttét, ami személyesen a tiéd, rád talál.
Várd nyitott szívvel, egész sorsoddal, egész életeddel.


A szeretet hangja muzsika: ajándék a léleknek, felüdülés a szellemnek, megkönnyebbedés a szívnek.
Ez a szó: szeretet – élettel teli valóság segít feloldani és feloldódni; megérteni és megértetni; megtartani és elengedni.


Ha meggondolod, melyik földi jelenség áll közelebb hozzád, a Nap, a
Hold, a csillagok, a kő, a fa, a fűszál, vagy egy ember – egyképpen
tudsz válaszolni rá: embernek csak ember lehet társa.


A Nap fénytengere felnyitja szemeidet; a Hold ragyogása pihenőre int; a
pislákoló csillagok terelnek éjjeli utadon; a kő szilárdsága példát
mutat az akarat hajlíthatatlanságára. A fa hűs árnyékában felüdülhetsz,
és életed dolgai megkönnyebbednek. Egyetlen fűszál is bizonyság az élet
körforgására: kizöldell, szárba szökken, elhalványul, megfonnyad, végül
lehanyatlik. Ezt teszi velünk is az idő: felmagasztosít, majd porba
dönt.


A Föld eme jelenségeit akár felruházhatnád emberi tulajdonságokkal is,
hisz az ember képes tündökölni, akár a Nap, s ragyogni, miként a Hold
az éj sötétjében. Képes szárnyalni csillagléptékben, s kitartani hittel
a kő szilárdságához mérten.
Képes a nyugalom békéjét árasztani, akár a fa törzse, koronája és
levelei teszik ezt méltósággal és alázattal. Képes születni, növekedni,
kiteljesedni, megfakulni és kihunyni, majd mindent újra kezdeni.


Mért képes mindezekre?


Mert ember. És az ember hatalmas erővel egyesíti magában a természet földi jelenségeit a világmindenség távoli fényeivel.


Mi volna hát csodálatosabb az embernél? Ő az élet – s az életnél semmi sem csodálatosabb.


Ő a Nap, a Hold, a csillagok, a kő, a fa, a fűszál egyszemélyben; és mégis több náluk – mert szeretni képes.


Az ember szeretetre született.


Ugyan mit kezdenél a fénylő Nappal, a ragyogó Holddal, a csillagok
káprázatával, a kő hajlíthatatlanságával, a fa hűs árnyával és a fűszál
élni tudásával a szeretet nélkül?


Kevés ha csak aszerint tudsz élni, amit tőlük tanultál. Felőlük
megsejtheted, miben áll az élet; annyi bölcsességet táplálnak beléd,
amennyi emberi fejbe csak beleférhet. De egyet, egyetlenegyet nélkülük
kell megtalálnod: a szeretet útját.


Mert egyedül az ember képes szeretni és szeretetet elfogadni. A
szeretet elfogadás épp oly nagy képesség, mint a szeretni tudás. Annak,
aki szeret, tulajdona az egész világ: a Nap, a Hold, a csillagok, a kő,
a fa, a fűszál.


A szeretet által előtűnik a fejben a gondolat, beteljesedik az alkotás,
termékennyé lesz az akarat, és megvilágosodik az út, amelyet az élet
neked szánt.

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!